A rohanás, az idegeskedés, a stressz mindennapjaink részét képezi.
De mit tehetünk, ha nem tudunk kilépni a megszokott kerékvágásból? Van lehetőségünk rá, hogy a feszített életmódunk megváltoztatása nélkül megóvjuk szervezetünket a stressz okozta káros hatásoktól?
Vizsgáljuk meg a kérdést közelebbről!
Idegrendszerünk működésére két fajta idegrendszeri válasz jellemző:
A paraszimpatikus idegrendszeri választ a nyugalmi helyzet váltja ki. Ilyenkor a test “pihenő üzemmódba” kapcsol. A légzés lelassul, a kilégzés válik hangsúlyossá. Az izmok ellazulnak, a pupilla kitágul, a vér a belső szervekbe áramlik, inzulin termelődik. Az idegrendszer megpihen és a szervezetben a felépítő folyamatokra helyeződik a hangsúly.
A szimpatikus idegrendszeri válaszokat az “üss vagy menekülj” állapot jellemzi. Amikor valakit megtámadnak az utcán, szervezetének azonnal készen kell állnia a veszélyhelyzet kezelésére. Kitágulnak a pupillák, a vér az izmokba áramlik, felgyorsul a légzés, a szívverés, adrenalin termelődik, a felépítő folyamatok és az immunrendszer blokkolódik, nő az izomtónus. Testünk felkészül a támadásra, vagy a menekülésre.
Alapvetően mindkét idegrendszeri állapot életünk természetes részét képezi, és amennyiben megfelelő arányban vannak jelen mindennapjainkban, úgy nincsenek káros hatással a szervezetünkre.
A probléma akkor merül fel, amikor életmódunk miatt a mindennapok során a szimpatikus (azaz az “üss vagy menekülj” jellegű) idegrendszeri válaszok kerülnek túlsúlyba.
Ha folyamatos stresszben élünk, az idegrendszerünknek nincs lehetősége a pihenésre.
Ebben az esetben az izomtónus állandó, a felépítő folyamatok és az immunrendszer pedig hosszú időn keresztül blokkolódnak, lelassul az emésztés. Mindezek eredménye az a rengeteg és változatos skálán mozgó betegség, (magas vérnyomás, emésztési problémák, alvászavarok) amelyeket megnehezítik életünket.
Persze mindenki tudja, hogy a stressz káros. A nyugati ember verseny- és teljesítményorientált életmódjának azonban elválaszthatatlan részét képezi. Hiába mondanánk egy orvosnak, egy menedzsernek, vagy egy 4 gyerekes édesanyának, hogy száműzze az életéből, hiszen ehhez újjá kéne születnie.
A tüneti megoldásként alkalmazott gyógyszerekkel, fájdalomcsillapítókkal, alvást segítő szerekkel csak a tüneteket tudjuk kezelni. A probléma valódi okát nem szüntetik meg.
Akkor mit tehetsz magadért?
Tanulj meg pihenni!
A megoldás nem más, mint direkt módon megtanítani a szervezetünket, idegrendszerünket a pihenésre, azaz a paraszimpatikus (nyugalmi) idegrendszeri válaszok kiváltására. A folyamat ugyanis fordítva is működik.
Ha előidézzük szervezetünkben valamelyik pozitív eredményét a paraszimpatikus idegrendszeri válasznak, akkor a szervezetünk átkapcsol pihenő üzemmódba. A legegyszerűbb kapcsolódási pont a légzés. Ha tudatosan lelassítjuk, megnyugtatjuk a légzésünket, a szervezetünk azt érzékeli, hogy minden rendben van, és eljött az ideje a pihenésnek, a felépítő folyamatok aktiválásának. (Ez az oka, hogy a jógaoktatónak “bók”, ha a gyakorlók hasa korog a relaxáció alatt. Ez ugyanis az emésztés beindulásának biztos jele, azaz egyértelmű visszajelzés számunkra, hogy sikeresen nyomtuk meg a “pihenj” gombot. 🙂 )
A gyakorlás során figyelj befelé, lassítsd a légzésed, és soha ne hagyd ki a relaxációt!
A többit megteszi helyetted a jóga. 🙂
